Törődés, szeretet
Ha egy lány már nem kérdezi meg tőled, hogy vagy? mit csinálsz? kivel vagy? hanem csak annyit mond mindenre, hogy "Oké"...Akkor gratulálok, nem törődtél vele
Mi legyen a felírat a Krokodil futás pólódon?
Már majdnem szerettem egy lányt, újra, pedig féltem ettől az érzéstől. Teljesen elvarázsolt különleges tökéletességével. Tényleg mindenben tökéletesnek láttam és éreztem. Annyira, hogy el sem hittem igazán, hiszen teljesen valószínűtlen volt. Nem tudtam még teljesen vele lenni, mikor vele voltam, sőt ...sokszor bénult-merev mozdulatlanságban tűnődtem azon, hogy mivel érdemelhettem ki ekkora szerencsét, hogy egy ilyen lányt terel az utamba a Sors. Tényleg nem hittem el, s ennek megfelelően nem is törődtem vele. Persze közben nem vettem észre, mert azt hittem törődöm vele...hisz akartam törődni vele, de nem tudtam. Borzasztó fájdalmasan csengnek vissza az utolsó közös hetünk mondatai. Krokodilfutás pólót is készítettem neki, hiszen ő is terepfutás örök szerelmese volt, végtelen mennyiségű futópóló sem lenne hasztalan számára sem...és mikor a rendelés véglegesítés előtt megkérdeztem, hogy akkor mi legyen a névfelirat rajta, ő azt mondta, hogy mindegy. Nem teljesen értettem még abban a pillanatban, de valahogy már sejtettem, hogy mit jelent ez a mindegy, sőt ez a "brutális" mindegy volt a lezárása a kapcsolatunknak, bár még napokig nem tudtunk egyértelműen kimondani. Ebbe a mindegybe egy kicsit belehaltam, majd nagyon belehaltam, a pólót természetesen megrendeltem...vele nem törődtem, és már nem törődhetek, max a pólót nézegethetem.
Tanulság: törődjetek szeretteitekkel, szeressétek őket! nem lehet túlszeretni, és túltörödni, nem lehet elhibázni! Egyetlen hibát követhetsz el: ha nem szereted eléggé, ha nem törödsz vele eléggé.
Törődés, szeretet.
Ha egy lány már nem kérdezi meg tőled, hogy vagy? mit csinálsz? kivel vagy? hanem csak annyit mond mindenre, hogy "Oké"...Akkor gratulálok, nem törődtél veleMár majdnem szerettem egy lányt, újra, pedig féltem ettől az érzéstől. Teljesen elvarázsolt különleges tökéletességével. Tényleg mindenben tökéletesnek láttam és éreztem. Annyira, hogy el sem hittem igazán, hiszen teljesen valószínűtlen volt. Nem tudtam még teljesen vele lenni, mikor vele voltam, sőt ...sokszor bénult-merev mozdulatlanságban tűnődtem azon, hogy mivel érdemelhettem ki ekkora szerencsét, hogy egy ilyen lányt terel az utamba a Sors. Tényleg nem hittem el, s ennek megfelelően nem is törődtem vele. Persze közben nem vettem észre, mert azt hittem törődöm vele...hisz akartam törődni vele, de nem tudtam. Borzasztó fájdalmasan csengnek vissza az utolsó közös hetünk mondatai. Krokodilfutás pólót is készítettem neki, hiszen ő is terepfutás örök szerelmese volt, végtelen mennyiségű futópóló sem lenne hasztalan számára sem...és mikor a rendelés véglegesítés előtt megkérdeztem, hogy akkor mi legyen a névfelirat rajta, ő azt mondta, hogy mindegy. Nem teljesen értettem még abban a pillanatban, de valahogy már sejtettem, hogy mit jelent ez a mindegy, sőt ez a "brutális" mindegy volt a lezárása a kapcsolatunknak, bár még napokig nem tudtunk egyértelműen kimondani. Ebbe a mindegybe egy kicsit belehaltam, majd nagyon belehaltam, a pólót természetesen megrendeltem...vele nem törődtem, és már nem törődhetek, max a pólót nézegethetem.